Az integrációra, a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére szánt uniós pénzekből alig lehet felmutatni eredményeket, ez Magyarországra éppúgy igaz, mint más európai országokra. Az uniós célt ugyanis erősen legyengíti a projektek „lepapírozása”, a pályázatbiznisz kiépülése, valamint a nemzeti oktatás- és szociálpolitikák érdeke.
145 millió forint uniós támogatással indul a mélyszegénységben élő romákat integráló program Gyulajon. A projekt keretében szociális munkásokat foglalkoztatnak, egészségügyi szűréseket végeznek, foglalkoztatási és képzési programokat indítanak, valamint kialakítanak egy közösségi házat
Miközben a Széll Kálmán-terv 2.0 elvi szinten az integrációt célozza meg, gyakorlatban a leghátrányosabb helyzetű, túlnyomórészt roma gyerekek elől zárja el a hozzáférést a megfelelő színvonalú oktatáshoz. Szüleik már most ki vannak rekesztve a munkaerőpiacról - állítják a szakértők és civilek.
"Körbe kellene keríteni a falut, aztán dögöljetek meg mind"; "Jó gyerekek ezek, csak rossz helyre születtek" – ezek a mondatok hagyták el egy napon belül két alsószentmártoni lakos száját. Az 1200 fős Baranya megyei falu Magyarország legszegényebb településeinek egyike, és úgy tűnik, a lakosok egy része már feladta a reményt, hogy valaha kitörhet a nyomorból. A Kis Tigris Gimnázium azonban célul tűzte ki: ad egy második esélyt az itt élő fiataloknak.
Egy kisikolás, aki egyetlen cigányként próbál helytállni az osztályban, az "úri iskolában", egy óvodás, aki azt szeretné, ne cigány édesanyja vigye be reggelente, mert akkor csúfolják. Szüleikkel és más romákkal arról beszégettünk, hogyan telnek a hétköznapok, milyen szinten van jelen az életükben a kirekesztettség.
Osztolykán Ágnes, az LMP parlamenti képviselője több ponton bírálta Orbán Viktor és Farkas Flórián néhány napja aláírt megállapodását, amely többek között előirányozza, hogy 2015-ig legalább százezer munkanélküli romát vonjanak be a munkaerőpiacra. Attól tart – mondta el a hvg.hu-nak –, hogy csak azok fognak támogatásban részesülni, akik „kegyeltjei” az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének.
„Az iskolák szűken mérik be a tehetséget, ezért mondják ma Magyarországon, hogy a diákok öt százaléka tehetséges, pedig 25 százalék lehetne” – mondta Czeizel Endre a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi Gazdálkodási Kara Tehetségnapján. A roma fiatalok esélyeiről tartott előadásában Farkas Teodóra, a BGF hallgatója kiemelte: a roma nők egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy az előzetes feltételezésekkel ellentétben a roma tehetséggondozó programokban részt vevőknek csupán negyede férfi.
A magyarországi roma közösség megsegítésén belül a legnagyobb feladat a nem roma többség megnyerése az ügynek és meggyőzése arról, hogy a társadalom szélére szorult közösségek integrációja az egész társadalom javát szolgálja - mondta Londonban Balog Zoltán szerda este.
A romaintegráció problémáját már felismerte a társadalom, de beszéd helyett konkrét cselekvésre van szükség, olyan romastratégiát kell kidolgozni, amely valódi eredményeket hoz - mondta Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet pénteken Budapesten.
Pokol Béla, az ELTE jogi kara politológiai intézetének professzora, szociológus, politológus, jogász, 1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt képviselője, megirigyelte Thilo Sarrazin német bankár és közíró „babérjait”. Legutóbbi cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a demográfiai trendek folytatódnak, 2050 táján a drasztikusan csökkenő és elöregedő magyar lakosságon belül eléri az egyharmadot a cigány népesség aránya. Mivel többséget alkotnak majd a fiatal, munkaképes korosztályokban, rájuk hárul majd az idősebbek eltartása.
Füves futballpályát építettek az ózdi Hétes-telep lakói. A sportlétesítmény helyén egy héttel ezelőtt még hatalmas szemétkupacok álltak, ám hívó szóra összefogott 30-40 munkaképes ember és munkához látott. A gyepszőnyeggel leterített területet sajátjukként kezelik.
